2014. december 20., szombat

Karácsonyi jókívánság


 

Tisztelt Látogató! Kedves Nyergesiek!
 
Városunk felvette ünnepi díszét, karácsonyi fények csillognak a központi utcákon, csak a havas táj hiányzik, hogy szemünkkel is lássuk, amit lelkünknek kell: közeleg a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe.
Nem gondolom, hogy vissza kell térni az egykor az egész kontinenst jellemző fényárra, ami nálunk sokszor egyet jelentett a következő évre eladósodott ajándékozók tömegével és sok mindennel, ami az ünnep valódi értelmével, üzenetével ellentétes. Az adventi időszak, a várakozás nemcsak a város külsejét, bennünket is meg kell, hogy változtasson.
Talán mindannyian jobban vágyunk a csendre és a nyugalomra, igyekszünk megbékélni embertársainkkal, önmagunkkal. Ez nem könnyű, hiszen a munkahelyek év végi hajrája, a most újra folyamatosan növekvő karácsony előtti eladási adatok ennek ellenkezőjét biz Az otthoni környezetből kilépve hagyomány, hogy az adventi időszakban közösségi találkozások segítségével is készülünk az ünnepre: a városi adventi gyertya meggyújtása, a sokasodó egyházi alkalmak, óvodai, iskolai rendezvények, kiállítások, a hagyományos koncertek - mind az egymásra történő odafigyelést is szolgálják. Karácsonyra készülődvén fontos, hogy valakivel együtt legyünk, megéljük a valahová tartozás élményét. Legyen ez a család, szomszéd, barát, sorstárs. A lélek és test békéje fizikai igényekre is alapoz: fontos az otthon melege; az éhezők karácsony környékén százszorosan érzik a kiszolgáltatottságot, a reménytelenséget. A segítő szervezetek évről-évre egyre többet dolgozva támogatják a rászorulókat: gyűjtéssel, ebéddel, adomány szervezésével, de teszik ezt máskor is, az év minden napján.
A lényeg, hogy legyenek különleges perceink, óráink, amikor gyertyát gyújtunk, nem gondolunk mindennapi harcainkra. Ekkor azokra gondolunk, azokkal vagyunk, akik legközelebb állnak hozzánk: családunkra, szeretteinkre. Hiszen mely másik ünnep tarthatná össze jobban a családot, mi teremthetné meg jobban az otthon melegét.
Melankóliára hajlamos legnagyobb költőink karácsonyi verseit nehéz volna idézni: szinte mind arról tanúskodnak, a karácsony lelki megélése nem csak a mi életünkben nehéz feladata a társadalomnak.
Figyeljünk arra, hogy a szeretet ne csak néhány napig, az ünnep idején éljen a szívünkben, hanem a hétköznapokon is megmaradjon. Tegyük most félre az ellentéteket, adjuk ezt a legnagyobb ajándékot.
Azt kívánom, hogy a szeretet és a békesség tegye széppé ünnepüket. Kívánom, hogy segítse Önöket az év vége lelki, testi, szellemi megújuláshoz, feltöltődéshez, hogy az újesztendőt tiszta szívvel, újult erővel kezdhessük el.
Kívánok áldott, szeretetteljes karácsonyt és egészségben töltendő, boldog új esztendőt!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése