Filmbemutató a Szépművészeti Múzeumban

Újra a Nyolcak a színen: tegnap este a kurátorok meghívására városunk három új „celebjével” filmbemutatóra igyekeztünk. Padányi Lajos, Ridly István és Szentkúti Dénes – no meg az otthon maradottak: Ridlyné Glaser Mária, Takátsné Török Mónika rajztanár és édesapja, Abronics Róbert és Barsi Sándor lovai és nem utolsó sorban Borsos Zoltán a tehetséges lovász – is szereplői a most bemutatott filmnek. Nyergesújfalu mintegy tíz percet kap.
A filmvetítés a díszteremben folyt, miután a nemrégiben kialakított vetítő (amit a Múmiák testközelben” kiállításról is ismerhetünk) szűknek bizonyult. A film utáni kerekasztal-beszélgetés alatt felmerült a kérdés a jelenlévőkben, mit kezd a város a romos villával.. A tény, hogy közbeszerzési eljárásban kihirdettük a győztest, elveti a mérlegelés lehetőségét, azaz hiába elmélkedünk azon, hagyjuk-e a villát eredeti állapotában, azaz visszakerülve a műemléki listára őrizzük meg a régmúlt szellemét, vagy újítsuk-e fel a mai művészek, amatőr alkotók örömére. Sokakat felháborított, amikor elmondtam, építész új tervei alapján átalakul a ház. Persze az sem titok, belátható időn belül nem lenne esély önerőből a KÖH előírásainak megfelelően felújítani, és félő, a statikailag rossz állapotban lévő épület nem alkalmas a várakozásra. A Vadak, majd a pécsi és a most látható budapesti Nyolcak kiállítás (nem beszélve a párizsi tárlatról) talán minden érdeklődő nyergesi számára egyértelművé teszi azt, amit a művészetkedvelők eddig is tudtak, mekkora kincs a kernstoki örökség, ezzel együtt a villa.

MTI:
„ A Szépművészeti Múzeum dokumentumfilmjét a Nyolcak művészcsoportról, amely kiállításaik történetébe, az alkotókat körüllengő pezsgő szellemi életbe és a bohémtanyák világába is bepillantást enged - kedden mutatják be Budapesten.
A Nyolcak csoporttá szerveződésének előzményeibe, kiállításaik történetébe, az alkotókat körüllengő pezsgő szellemi életbe és a bohémtanyák világába is bepillantást enged a Szépművészeti Múzeum megbízásából készült, A Nyolcak nyomában című dokumentumfilm, amelyet kedden mutatnak be Budapesten.

Májusban nyílt meg a Szépművészeti Nyolcak című kiállítása, hogy a nagyközönséggel is megismertesse a századelő magyar festészetének európai integrációját leginkább meghatározó, progresszív magyar művészcsoport történetét.

A Nyolcak tagjai (Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos) a 20. század első évtizede körül, főként a francia modern festészettől inspirálva hozták létre művészeti csoportjukat. A Nyolcak rövid fennállásának időszakában az irodalom, a zene és a képzőművészet legjobbjai találtak egymásra, szellemi szövetségesük volt többek között Ady és Bartók is.
A szeptember 12-ig látogatható kiállítás közönsége jelenleg is láthat egy 13 perces kisfilmet, de az alkotók már korábban úgy gondolták, hogy a művészcsoport története egész filmet kíván - mondta Szalay Péter rendező korábban az MTI-nek.

A 61 perces, HD formátumban, angol felirattal elkészített film számos bohém történet mellett feleleveníti többek közt, miként fosztották meg Tihanyit bajuszától, hogyan került elő Czóbel képe Párizsban és mi lett Kernstok nyergesújfalui villájával.

Az oknyomozó-ismeretterjesztő dokumentumfilm alkotói (Szalay Péter mellett Nagy Ernő operatőr, Barki Gergely és Schilling Sára művészettörténészek, valamint további felkért szakértők, mint Passuth Krisztina, Rockenbauer Zoltán és Molnos Péter) végigjárva a Nyolcakhoz köthető legfontosabb helyszíneket több olyan adatra, dokumentumra, sőt műtárgyra bukkantak nyomozásuk során, amelyek eddig ismeretlenek voltak a kutatók előtt. A stáb a művészcsoport tevékenységének legfontosabb színterein, Párizsban, Nyergesújfalun, Körtvélyesen és számos budapesti helyszínen forgatott. A kor légkörének megidézését archív rádiós interjúk, korabeli mozgóképek és számos fennmaradt dokumentum teszi hitelessé.
A Szépművészeti megbízásából készült alkotást kedden este mutatják be a múzeum Dór Piramisában kialakított moziteremben. A bemutatót kerekasztal-beszélgetés követi a múzeum igazgatója, Baán László, valamint Barki Gergely, Schilling Sára és Szalay Péter részvételével. A beszélgetést Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese vezeti, díszvendégként Peter Vergót, az Essexi Egyetem Művészettörténet Tanszékének professzorát hívták meg.

Mint a Szépművészeti Múzeum közölte, a bemutatót követően a film a Nyolcak című kiállításon tekinthető meg, illetve a DVD-n is megvásárolható lesz a múzeumi boltban.”

Szombatra készülve

Miután kitaláltuk - nem éppen "sörfesztivál-pótszerként, hiszen nagyképűség lenne ezt a programot annak nevezni - de ha jó idő lenne, mégiscsak némi szórakozást nyújtó, nem mellesleg a krízishez szabott hétvégét, megkezdtük az előkészületeket. Először is, összeült három anyuka és egy leendő anyuka a művelődési házból és távolabbi környékéről, személy szerint Czene Évi, Szőke Erika, Winkler Anett és a blogoló, valamint Gellért, az apai tapasztalat képviselője. Záporoztak az ötletek a Duna-parti bulihoz: szakaszjelleg érzékeltetéséhez ásás, ilyen-olyan kövekkel, faluépítés homokból, római őrtorony is ebből, tűzoltóbúvárok, homokzsákok a falu megmentésére, babasátor, és így tovább. Ehhez telefonon csatlakozott a tűzoltóparancsnok, aki szintén nem adta alább, már meg is rendelte a roncsot a vízből mentéshez. Szegény tűzoltók. Erikával és családjával elmentünk kagylót gyűjteni, na meg követ a festéshez, a nagyobb kavics egyébként a felsőszakasz-jelleghez is nélkülözhetetlen... Minden gyerekünknek sikerült így vagy úgy belecsúsznia a vízbe, ami a stég körzetében mindennapos. Bár most egyetlen kajakos sem borult. Viszont láttunk sok-sok vízitúrázót. Ma - mivel elvileg a héten szabadságon vagyok - gipszet öntünk, mintadarabokat festünk a gyerekekkel. Végre néhány órában azt csinálom, és addig, ami normális lenne, ha az embernek családja van... Visszatérve a Dunára, tábortűz lesz, ahol szalonna és kenyér is kostenlos jár a résztvevőknek, a nyársfaragást viszont nem vállaltuk.
Az idő talán jobb lesz, ha nem, megtartjuk máskor, ma viszont beköltözik a néptánccsoport a művházba. Ma este búcsúznak a testvérvárosi táborozók is.

TÚRÁK NYERGESÚJFALU KÖRNYÉKÉN

Nyergesújfaluról indulva a túrázók számára több napra elegendő felfedezni való kínálkozik. Több nap, több éjszaka. Jelenleg egy – igényesebb – szálláshelyünk van, azonban szorgalmazzuk további lehetőségek kialakítását. Elsősorban a fiatalabbak számára fontos, hogy esténként ne kizárólag - a helység megismerésére tagadhatatlanul a legalkalmasabb - falusi kocsma legyen az egyetlen kikapcsolódási pont.

A lehetőségek bemutatásánál célszerű a Nyerges 40/20 teljesítménytúrák útvonalaira hagyatkozni, hiszen a három éves múltra visszatekintő eseményen a szervezők igyekeznek minél több természeti szépséget és épített örökséget bemutatni az ország minden részéről érkezőknek.

Túránk már a tíz leglátogatottabb teljesítménytúra egyike!

Amellett, hogy büszkék vagyunk a Nyerges 40/20 sikerére, feltétlenül megemlítendő az útvonalkövető túramozgalom legismertebbje, az 1100 km-es Országos Kéktúra (OKT), mely áthalad a közigazgatásilag városunkhoz tartozó Pusztamaróton. Ezt a ma már csak táborozók által lakott egykori települést érinti a Kinizsi 100 és a Gerecse 50 teljesítménytúra is.

Visszatérve a Nyerges 40/20-ra: a rajt helyszíne a horgásztavaknál van, amelyek a 10-es útról Budapest felől érkezve legegyszerűbben a vasúti átjárón túl balra kanyarodva az első utcán át (Tó utca) közelíthetőek meg. (A Viscosa HSE kezelésében lévő hangulatos tavakon napijegyet is válthatnak a horgászat szerelmesei.)

A tavaktól visszafelé indulva, keleti irányba indulva a Hétforrást keressük. Garázssor mellett haladunk el, majd hamarosan eljutunk a forrásig. Utunkat távolabbról pincék szegélyezik, majd szép kilátást nyújtó útvonalon, néha erdőben jutunk el Mogyorósbányáig. Az első település szép, rendezett, talán annak is köszönhetően, mert zsákfalu (Tátról érhető el közúton). A Kakukk Vendéglőben található a Kéktúra pecsételőhelye. A templom mellett egy belsőépítészeti szempontból egyedi, kitűnő konyhával bíró családias étteremre bukkan a vándor. A következő állomás a Mogyorósi Kőszikla, ide a temető melletti út vezet fel. A hegytetőről jól láthatóak a környékbeli települések, a Duna, az esztergomi Bazilika, a közelben a Nagy-Gete bérce, a Hegyes-kő, távolabb a Pilis és a Börzsöny nyúlványai.

A Kőszikláról továbbhaladva újra felbukkan a bajóti Öreg-kő, a sziklamászók paradicsoma, majd szép lovakat látunk – rögvest Péliföldszentkeresztre érkezünk. Ez a lovarda csak a májusi „Nyiss ránk!” rendezvény hétvégéjén látogatható szabadon. Itt a műemlék barokk kegytemplomot és a szalézi rend épületeit láthatjuk, a hely csodaszép. A templomot 1735-ben építtette Eszterházy Imre hercegprímás, ő nyilvánította búcsújáró helynek. Az 1700-as években már állt itt egy kolostor, először a nazarénusok, majd a pálosok, és 1913-tól a szalézi szerzetesek kapták meg. 1944-ben menekülniük kellett Magyarországról, így hamarosan az állam tulajdonába került a rendház. Az elmúlt 40 évben volt vájár ipari iskola 1981-ig, 1989-ig börtön, de Rockenbauer Pálék még úttörőtáborként is látták. 1994-ben a szalézi rend visszakapta épületeit, majd később a nyergesújfalui középiskola fenntartói jogát. Visszaköltözésüket követően a templomot, a rendházat is felújították. A kegytemplom legértékesebb kincse a Szent Kereszt ereklye, hitelességét 1735-ben igazolta XIV. Benedek pápa. Ma Péliföldszentkereszt kegyhely, lelkigyakorlatos ház és nyári üdülőhely ministránsoknak, hittanosoknak és családosoknak.

Itt is van lourdes-i barlang, környezete tavaly óta igényesen kiépítve. A barlanggal szemben egy forrást találunk, jéghideg vízzel. Érdemes megkóstolni. Ezután nincs sok hátra az Öreg-kőig, ahonnan a kék barlangjelzésen megyünk tovább. A Jankovich-barlang fokozottan védett képződmény a bajóti Öreg-kő meredek, sziklás oldalában: 346 (egyes források szerint 330) méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A Dunántúl egyik fontosabb ősrégészeti lelőhelye, 1910 körül gazdag őslénytani és ősrégészeti anyagot találtak itt a kutatók. Szabadon látogatható. Ha a barlang fölé megyünk, újra csodálatos kilátás nyílik a környékre.

Leérve a jelzésen Bajótra jutunk. Temploma mind történeti, mind művészettörténeti és régészeti szempontból figyelemre méltó. Tornya a 13. sz. közepéről származik. Építtetője valószínűleg a Bánk Bánból is ismert Bojóti Simon volt. 1982 márciusában Szántó Piroska festőművész tizenöt keresztúti képet festette a templomnak, hálából, hiszen a II. világháború alatt itt rejtőzködött férjével, Vas István költővel. A bajóti golgota különleges: bajóti tájakon, bajóti emberek között láthatjuk Jézus szenvedéstörténetét.

Bajóton a polgármesteri hivatalt elhagyva a főutcáról meredek mellékutcában indulunk felfelé a nyergesi pincesorok irányába, vagy – legegyszerűbb módon - a Bajót-Nyerges kerékpárúton a lovardát elhagyva balra rétet találunk, innen nyílnak a pincesorok, ahol érdemes körülnézni.
Borkiméréssel jelenleg még nem foglalkoznak a gazdák, de cél a régi hagyomány „közkinccsé tétele”, azaz borút kialakítása. A családi igényekre kialakított szőlőterületek az Ászár-neszmélyi borvidékhez tartoznak.
(Szent Donát Borünnep: augusztus első szombatja)

A 40 km-es táv érinti a vörös mészkövéről híres Gerecsét. Nyergesújfaluról kiindulva a hegység megismeréséhez célszerű Pusztamarótra gyalogolni, vagy autózni. Pusztamarót története beváltotta a névben rejlő sorsot: pusztává vált. A hatvanas években még iskola is működött az akkoriban gyümölcsöséről, főleg almáiról ismert településen, ma viszont csak a temető maradványai emlékeztetnek a múltra. Idejutni kissé rázós, hiszen mintegy öt kilométer hosszúságú földúton közelíthetjük meg a Bajót-Bajna országútról lekanyarodva. A másik irányból, a Süttő-tardosi út felől érkezve – az egykori „hadiúton” - sorompóba ütközünk. Ha szerencsénk van, kinyitja egy arra járó bennfentes „kulcstulajdonos”, ha nagy szerencsénk van, díjazást sem vár el ezért...

Az Országos Kéktúra útvonalán haladva elérjük a kastélyt, amely az esztergomi érsek tulajdonából kikerülve fővárosi gyermeküdülő volt, majd elhagyatottan állt, míg végül visszakapta a katolikus egyház és most újra fogadja a fiatalokat az esztergomi ferences rendház fenntartásában. Elhaladva az épület mellett feljuthatunk a Gerecse-tetőre a TV-toronyhoz. Ha a kastélytól északkeletre letérünk a túraútvonalról, a kis-gerecsei kőfejtőhöz jutunk. Ez kedvelt sziklamászóhely és páratlan látvány. Kelet felé visszajutunk az OKT-ra, majd a fentebb hadiútként emlegetett szilárd burkolatú útra, ahonnan Bikolpuszta irányába haladva, majd jobbra felfelé tartva a kis-gerecsei kőbányánál is impozánsabb pisznicei kőfejtőt találjuk. Felette fészkel a kerecsensólyom, így a költéstől a fiókák kirepüléséig, felnövekedéséig engedéllyel, vezetővel látogatható az ország egyik legszebb bányaterülete.
(Maróti Piknik a maróti csata emlékére: szeptember első vagy második hétvégéje – ld.: rendezvénynaptár)
A Gerecse minden évszakban lenyűgöző, de különösen szép április-május tájékán, amikor a hatalmas medvehagyma-mező virágzik és télen, amikor zúzmara borítja.

Hazatérve, ha még van jártányi erőnk, sétáljunk le a Dunához, látogassuk meg a horgásztavakat vagy a házias ízeiről ismert Ászok Vendéglőt, a zenei csemegéket is kínáló Bali Art Cafét, ahol szintén elkölthetjük vacsoránkat.