Fontosabb pm-i események 02.21-ig

Fontosabb polgármesteri események 2014.01.31.-02.21.

Január 31-én a Bóbita Óvoda és Bölcsőde Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsának ülésén az intézmény költségvetéséről volt szó. Ezen a napon Don Bosco égi születésnapja tiszteletére „Ars Sacra” címmel a Kernstok Kör kiállítását Ábrahám Béla tartományfőnök nyitotta meg a galériában, majd a délután folytatásaként a hagyományos helyi Don Bosco-t köszöntő rendezvényre került sor a gimnáziumban. Február 1-jén több száz vendég részvételével a tartományi ünnep is városunkban került megrendezésre.

Február 4-én a Cembrit Kft. ügyvezető igazgatója, Both Zoltán tájékoztatott a cég beruházási szándékáról.

Tatabányán a megyei területfejlesztési terv keretében különböző keretekből megpályázható célokról egyeztettünk.

Február 5-én a Kuckó Gyermekjóléti Szolgálat költségvetését tárgyaló társulási tanácsülésen vettek részt az érintett polgármesterek. Ezt három köszöntés követte, egy állampolgári megkeresés, majd a pénzügyi bizottság ülése után a költségvetést tárgyaló képviselő-testületi ülés.

Február 6-án az Esztergom-Nyergesújfalu Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának pénzügyi bizottsága ült össze, majd a Tanács ülésére került sor az esztergomi városházán. Fő napirendi pont a költségvetés jóváhagyása volt.

Február 7-én két köszöntés volt; a vezetőkkel a polgármesteri hivatal átszervezési kérdéseiről egyeztettünk.

Február 10-én a mikrotérségi fejlesztéseket tekintettük át Lábatlanon, amit benyújtottunk a megyei önkormányzat főépítészéhez. Délután fogadónap volt hat állampolgár részvételével.

Február 11-én városbejáráson voltam Repa Józseffel a tervezett beruházásokkal kapcsolatban. Elzer István kuratóriumi elnökkel és Fekete Márton osztályvezetővel a labdarúgópályákat és a sportházat érintő TAO-s tervekről egyeztettünk. Elkészültek a következő testületi ülés anyagai.

Február 12-én a lovardánál az ún. Luka-hidat, pontosabban maradványát és a horgásztavaknál más átkelő lehetőségét néztük meg Fekete Mártonnal. Három köszöntés volt, majd egy kárpátaljai testvérpár honosítására került sor.

 Február 13-án Nagy Gabriella tankerületi igazgatóval egyeztettem aktuális kérdésekről. A képviselő-testülettel bejártuk a művelődési házat, ezután rendkívüli képviselő-testületi ülésre került sor. Egy óvodai fűtéskorszerűsítési pályázat és a sportfejlesztési pályázat határideje miatt volt szükség újra a testület összehívására, ezekhez két témát tűztünk még napirendre.

Február 14-én a Jobbik aktivistáival beszéltünk rendezvényről. Mivel mindenkinek joga a bejegyzett, legálisan működő pártok programjainak megismerésére, a kampányidőszakban a nevelési-oktatási intézményekbe helyezzük át a nem politikai jellegű programokat, amennyiben a közösségi színtereken időpont-ütközések vannak.

A Nemzeti Fejlesztési Programiroda részéről Maráz Réka projektvezetővel, Dinnyés István lábatlani polgármesterrel, Hörömpöli Sándor ügyvezető igazgatóval (Hétforrás Kft.), Hermann Szilveszter bizottsági elnökkel és Fekete Márton osztályvezetővel a szennyvíztisztítás jövőjéről egyeztettünk. A feladat Nyerges és Bajót területéről a Zoltek Zrt. területén található – külön cég keretében működő - létesítményben megoldott, azonban a jelenleg hatályos törvény szerint csak többségi állami, ill. önkormányzati cég fogadhatja be a lakossági szennyvizet. Lábatlan egy részéről és az eterniti városrészből az eterniti Duna-partra érkezik a csatorna, ezt a tervezett átemelő fogja a tisztító irányába juttatni.

Most pályázati lehetőség van szennyvíztisztító tervezésére, majd létesítésére, aminek önrészén kívül elhelyezése is nehézségeket vetne fel. A lehetséges megoldásokról egyeztetni kell első körben az energiahivatallal, ha ez sikertelen, az érintett cégekkel.

Február 17-én vezetői értekezlet volt. Délután a 25 éves jubileum programját állítottuk össze az érintett területek munkatársaival és civil vezetőkkel.

Február 19-én három köszöntést követően a helyi Tesco Hipermarket vezetője és a cég önkormányzati összekötője tett látogatást a hivatalban.

Február 20-án levelet írtam Zara Melinda iskolaigazgatónak a technikai alkalmazottak munkaidejével, ellenőrzésével, az iskola működtetői hatáskörben biztosítandó igényeivel kapcsolatban.

Orbán Viktor miniszterelnök és Völner Pál államtitkár részvételével Táton szervezett találkozón az árvízi kérdéseken túl több aktuális témáról folyt kötetlen beszélgetés Tát és Süttő polgármestere, táti képviselők és a táti árvízvédelmi védvonalat építő cégek képviselőinek jelenlétében.

 

Február 21-én a költségvetéssel foglalkoztunk apparátusi értekezleten, majd a hivatali átszervezésekkel és hétvégi programokkal. Elkészültek a munkaterv szerinti képviselő-testületi ülés előterjesztései.

 

 

 

2014-es költségvetésről, röviden

Városi költségvetés 2014 

(Teljes anyag a városi honlapon - rendeletek; előterjesztések)

A feladatfinanszírozás és a hitelfelvételt korlátok közé szorító stabilitási törvény alapvetően változtatta meg az önkormányzatok lehetőségeit, felelősebb gazdálkodásra késztetve a testületeket. A felelős működtetés Nyergesújfalu esetében nem újszerű, hiszen mindig saját lehetőségeihez képest, ésszerűen gazdálkodott az önkormányzat.
A költségvetést 2014. február 5-ei ülésén fogadta el a képviselő-testület, majd további mérlegelés után, február 13-án döntött a felhalmozási célú szabad pénzmaradvány sorsáról. Mindezeket megelőzően novemberben – a jogszabályi előírásnak megfelelően – költségvetési koncepció készült. A rendelet jóváhagyása előtt a tervezetről véleményt alkottak az önkormányzati fenntartású intézmények vezetői és a nemzetiségi nevelés-oktatás kapcsán a német kisebbségi önkormányzat. Végül a tervezetet a testület bizottságai véleményezték. A költségvetési rendelet bevételi és kiadási főösszege 1,8 milliárd forint. A helyi önkormányzatok esélyegyenlőségének növelése érdekében a saját bevételek egy részét központilag beszámítják a kötelező feladatok ellátásának biztosítására, így a 2012-es bevételek alapján a tavalyi 87 millió forintról 121 millióra nőtt az összeg, amellyel ezekre a feladatokra kevesebbet kapunk.

A fejlesztési tervek között szerepel a csapadékvíz-elvezetési pályázatban érintett utcák aszfaltozása (az adóbevételek első határidejének teljesülésétől függő számban), az íjászház felújítása, lejáró építése a Dunára, tájház felújítása, intézményi felújítások, hidak felújítása, parkoló- és járdaépítések, a központi iskolaépületnél a sportpálya felszerelése, közvilágítási lámpák elhelyezése a „sötét foltokra”. A társasági adókedvezmények révén a látvány-csapatsportágak által a sportegyesület által pályázható összegből önkormányzati önrésszel – a korábbi képviselő-testületi tagok által tiszteletdíjakból felajánlott keret egy részéből - a labdarúgók által használt sportház más szakosztályok által is igénybe vehető közösségi helyiségének és újabb öltözőknek kialakítása történik meg, pályaépítések valósulhatnak meg. A művelődési ház tetőfelújítása elengedhetetlen, hiszen a főépület tetejének szigetelését leszámítva évtizedek óta várat magára az állagmegóvás. Nem véletlenül, hiszen ilyen keretösszegben – berendezéssel, technikával az egymilliárdot is elérheti a felújítás - közművelődési célú pályázat a rendszerváltoztatás óta nem volt. Megyei koordinálású pályázat eredményére és az adósságot nem keletkeztető önkormányzatok kompenzálására várva abban bízunk, hogy saját és külső forrásból belátható időn belül megújulhat a szinte minden részletében kritikus állapotú ház.

 

Testületi bejárás (a fekete az penész, nem új..)

 

 

Az iskola, a zeneiskola és a pedagógiai szakszolgálat fizikai fenntartását és a technikai személyzet finanszírozását még az előző évben vállalta fel az önkormányzat, így jelentős anyagi hozzájárulással segíti, támogatja az általános iskolai oktatást. Ehhez járul a gyermekétkeztetés is, hiszen ez is önkormányzati feladat, és a befizetéseken túl a költségek jelentős részét az önkormányzat saját bevételeiből finanszírozza. A kapocs mindezek miatt hivatalosan is megmaradt az önkormányzat és az iskola, az intézmények között. Másik gyermekintézményünk a bajóti intézményegységet beleértve öt épülettel rendelkező Bóbita Óvoda és Bölcsőde. Erre 169 millió forint központi támogatást kapunk, ehhez közel 100 millió forintot tesz hozzá a két önkormányzat.

A művelődési központ támogatása közel 9 millió forint, melyhez – a Kálmán Imre téri székhely-épület működésének szüneteltetése mellett is - 29 milliót nyújt az önkormányzat. A hét alkalmazott illetménye mellett a civil szervezeteknek, kulturális, társadalmi programoknak helyet adó három épület működtetéséhez szükséges ez a tétel, amelyet csökkent a helyiségbérletek összege.

Gyermekjóléti és szociális feladatokhoz 47 milliót, a tavalyinál 8 millió forinttal kevesebbet kapunk központi forrásból. A segélyezés rendszere megváltozott.

 

Az adókhoz egy, vállalkozásokat érintő adó sávjainak megváltoztatása kivételével nem nyúlt a képviselő-testület. A jelentősebb adónemek közül az iparűzési adó tervezett mértéke 470 millió forint, a szintén vállalkozásokat terhelő építményadóé 245 millió, a magánszemélyek kommunális adója 19 millió forint.

Zöldterület-kezelésre, városfenntartásra 31.5 millió forint jut, ebből 18 millió parkfenntartásra (utóbbira 2010-ig 28-30 milliót hagytak jóvá a korábbi testületek). Látható, hogy a kommunális adó – ha mindenki befizeti – éppen, hogy fedezi a szerényebb mennyiségű  fűnyírást, virágosítást. Ezekre a feladatokra állami forrás nem érkezik.

A köztisztviselők illetményalapja és a közművelődési munkatársak illetménye 2008 óta nem változott, az óvodát tekintve a pedagógusok illetménye átlagosan 60 százalékkal nőtt, az egészségügyben és a szociális szférában különböző jogcímeken volt, vagy várható béremelés.

A civil szervezetek támogatása a korábbiaknak megfelelő összegben történik. A sportlétesítmények (kivéve a Zoltek tulajdonában lévő csónakház) üzemeltetése mellett 7.6 millió forintban részesülnek a Zoltek SE és utódszervezetei, 350 ezerben az Eternit SE, 3 millióban a pályázaton induló civilek (többségük a közösségi helyeket használja, természetesen térítésmentesen), 850 millióban a Polgárőrség.

 

Vannak rejtett veszélyek az idei és a következő évek költségvetéseinek végrehajtásában, hiszen már említést tettünk a Hírmondó hasábjain is a 48 ezer tonna anyagot tároló eterniti illegális hulladéktelepről, ami önkormányzati területet is érint (milliárdos nagyságrendű rekultivációs összeg) és a felügyelőség teljes körű környezetvédelmi hatástanulmány elvégzésére kötelezte a tulajdonos céget. A Sánchegy alatti, ún. Interspar-területtel kapcsolatos esetleges jogvita szintén jelentősen befolyásolhatja a város jövőjét, de az önkormányzati bérlakások hátralékai is időzített bombának tekinthetők.

A költségvetés elfogadása utáni kedvező új fejlemény, hogy az adósságkezelésben nem érintett önkormányzatként 160 millió forintban részesül az önkormányzat ebben az évben, és a kormányzat tervei szerint négy évet érint a teljes kompenzáció. Az idei keret célját a következő ülésen határozza meg a testület.

Árvízi megbeszélés

ÁRVÍZVÉDELMI MEGBESZÉLÉS, 2014. január 28.

Polgármesteri Hivatal, Nyergesújfalu

Résztvevők:

1. Fekete Márton településfejlesztési osztályvezető, PH
2. Füle Regina településfejlesztési munkatárs, közbiztonsági referens, PH
3. Hartmann István műszaki vezető, Hétforrás Kft.
4. Hermann Szilveszter bizottsági elnök, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
5. Mihelik Magdolna polgármester
6. Németh Gábor szolgáltatási igazgató, Zoltek Zrt.
7. Repa József városüzemeltetési ügyintéző, PH
8. Trifusz Péter vízügyi mérnök, ÉDUVIZIG Tatai Szakaszmérnökség

A megbeszélés célja a 2013. júniusi árvíz tapasztalatai alapján szükséges intézkedések újbóli áttekintése, tekintettel a 2014. évi költségvetés közelgő jóváhagyására.

Az eddigi legmagasabb árvízi szint (813 cm) megismétlődésétől tartva szükséges területenként áttekinteni a prevenciós intézkedések lehetőségét. Az árvizet követően Pintér Sándor minisztert kértük, árvízvédelmi létesítménnyel segítse a központi költségvetés a nyergesújfalui partszakaszt annak érdekében, hogy a jövőben várható árvizekre nagyobb védettség mellett készüljön a város. Az illetékes államtitkárságtól kapott válasz a megnyíló pályázati lehetőségeket jelöli meg a szükséges beruházások forrásaként, amelyen a vízügyi igazgatóság által elkészített – konkrét tervekkel kiegészítendő – dokumentáció benyújtásával idulhatunk.

Az 1995-ös vízgazdálkodási törvény szerint a helyi önkormányzatok feladata a legfeljebb két település érdekében álló védőművek létesítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása.

A szomszédos Tát esetében az árvíz összesen három települést érinthet (Tát mellett Tokod, Esztergom-kertváros közigazgatási területét), ez magyarázza, hogy míg ott nagy építkezések folynak, Nyergesújfalu esetében a törvény alapján nincs lehetőség közvetlen állami beruházásra.

Az árvíz által érintett területek áttekintése:

1.      10-es út, ipari területek, üdülőterület

Jóval a tetőzést megelőzően, 780 cm-nél víz alá került a 10-es út Duna felőli oldala és az út (mélyvonulat a környező területhez képest) is. Csak a szerencsének, és a vasúti töltésnek köszönhető, hogy a Toyo Seat és a Tesco épületét nem érte el a víz.

Az iparterület védésében több száz önkéntes vett részt, mivel a szakemberek előrejelzése szerint a védműnek nem minősülő, laza szerkezetű vasúti töltés felé terjedő víz átjuthatott volna a másik oldalra.

A korábbi kőtöltés egy részét már régen elhordták, de nem ez volt az oka az elöntésnek. A szántóföldek egy részére is kiterjedően föld-depóniát kell létrehozni a Sándor-patak torkolatánál, 50-100 m hosszan, L-alakban, emellett a patak torkolatánál szabályos mederalakítás szükséges.

A Zoltek Zrt. termelő területét és a vízkivételi műveket nem veszélyeztette az árvíz.

2.      Duna-parti városrész

Ezt a területet elsősorban az esővíz-elvezető- és szennyvízrendszer problémái érintették közterületeken és két Duna utcai magasházban. (Ugyanez a probléma megjelent a városközpontban, a Dózsa György és a Rákóczi utcában.)

A csapadékvíz elvezetése önkormányzati, a szennyvízé vízműves feladat, de előfordul, hogy a tömedékelési munkák elmaradása miatt a korábban felhagyott vezetékeken – főleg árvízkor – váratlan események, összefolyások, kiömlések történnek.

Az Oncsa-telep magáningatlanokat is érintő vezetékeinek tömedékelésére 2001-ben készült terv, megvalósulása nem történt meg, csak ennek résznek rendezése 8 millió forintra becsülhető.

Alacsony vízállásnál a vízmű és a PH munkatársai megkeresték a Dunába torkolló csöveket, ezek mindegyikének dugózása, visszacsapó szeleppel történő felszerelése jelentősen csökkenti, remélhetőleg megszünteti a csatornarendszer okozta árvízi problémákat.

3.      Bajóti-patak környéke, városközpont

Több lehetséges megoldás jöhet szóba a patakpart ingatlanok védelmében, azonban a töltéstalajra és a vasúti töltés nem vízzáró voltára tekintettel minden megoldásnál kikerülhetetlen a „tocsogós” talaj árvíz esetén.

A mobilgátas megoldásnál a kertek végének és egyes ingatlanok kisajátítása a feltétel, ez a szakemberek szerint nem ideális megoldás. (A mobilgát elemei a betonkeretbe csak árvíznél kerülnének behelyezésre, végig a patak mentén, a homokzsákok helyett.)

Az ún. árvízi kapu a töltéstől a Duna felé épülhetne a MÁV-val – és a vízüggyel -  történt egyeztetések, talajmechanikai vizsgálatok után. Ebben az esetben egy igen nagy teljesítményű szivattyú (27m3/másodperc!) gondoskodna a patakvíz Dunába juttatásától a lezárás után.

Kapura, zsilipre nem készültek tervek. A tavalyi árvíznél jelezték az érintett lakók, hogy a 2006-os árvíz után már szó volt védmű tervezéséről, ami nyilván az eddig kezelhető ár miatt nem tűnt azonnal megoldandó kérdésnek.

Ezen a területen 40 körüli ingatlant ért kisebb-nagyobb kár, tehát nem a vis maior-ból maradéktalanul visszaigényelt 15 millió forintos védekezési költség magyarázza a megoldástól függően 50-100 millió forintos beruházás szükségességét, hanem a magántulajdon biztonságának növelése és a sok száz önkéntes munkájának kiváltása.

A biztosítások és a segítő szervezetek - legnagyobb mértékben a Vöröskereszt - segítsége a vis maior-forrásnál nagyobb összeget jelentett, de hosszabb távon menthetetlenné válhatnak az átázó falak, süllyedő épületek.

4.      Uszodás iskolaépület

Az átjáró zsákolása után is jelentős mennyiségű víz szivárgott át a töltésen, ez elkerülhetetlen.

5.      Öreg-telep, Eternit-városrész

Itt kilakoltatásra került sor nem csak 2013-ban, korábban is. A lakóterületet körbevevő kerítés nem vízzáró, itt homokzsákolás volt, azonban az aknákból, feltörő víz miatt menthetetlenné vált a terület. Úgy tűnt, a talajból jött a víz, ennek bizonyítására próbafúrásokat kérünk. Szerencsés esetben nem engedi át a talaj a vizet, ekkor van esély a következő árvíznél a kiköltöztetés elkerülésére előzetes, kerítésen kívüli depóniával, aknák magasításával, a csatornarendszer leválasztásával.

A 10-es út melletti és az átemelővel kapcsolatos gondok megoldása szintén feladat.