Szent István ünnepén

 

Augusztus 20-án ünnepi szentmisével kezdődött, majd a Szent István téren ökumenikus igeliturgiával és beszédekkel folytatódott az ünnepi program. Július végén sok-sok év után mondott búcsút Nyergesújfalunak Molnár Alajos plébános, a helyébe érkező Szőcs László atya megszentelte, Darányiné Csonka Valéria tiszteletes asszony megáldotta az új kenyeret. Horváth Dani Szent István király Nagy Legendájából olvasott fel idézeteket, a megszólalások között a Szent Cecília Énekkar és Monori Gabi szólóéneke gyönyörködtette az ünneplőket. Az eső erre az órára került el bennünket...

 

 

Tisztelt Ünneplő Közösség!
tisztelt Országgyűlési Képviselő Úr,

Lelkész Asszony, Plébános Atya,

tisztelt Képviselők,

tisztelt Közreműködők, kedves vendégeink!

Rohanó életünk egyik legszebb hagyománya augusztus 20-ai ünnepünk: Szent István ünnepe rólunk, magyarokról, a mi hazánkról szól. Ez a mi ünnepünk.

Ennek az ünnepnek ezer év távlatából is egyik legfontosabb üzenete az összefogás fontossága a nemzet szintjén, határon innen és túl, és a kisebb közösségek szintjén.

1001-ben, az esztergomi koronázás eredményeképp létrejött a keresztény, független Magyar Királyság. Milyen volt a történelmi, irodalomtudományi források szerint első királyunk? A szent király maga is igyekezett aszerint élni, amit gyakran idézett Intelmeiben fiának tanácsolt, amit elvárt tőle, maga is gyakorolta a békességre törekvés, a türelem, a gyengék gyámolításának erényeit. Jámbornak jelölték udvarának lakói. Kereszténynek született, kereszténynek nevelkedett, feleségül az apácának szánt Gizellát kapta. Tudatosan harcolt a pogányság ellen, jámborsága ellenére attól sem riadt vissza, hogy, a kereszténység védelmezése érdekében kegyetlennek tűnő intézkedéseket, törvényeket hozzon, már uralkodásának első évében.

Koronázása után tizenöt évvel írta meg, nyilván főpapi segédlettel Intelmeit fiához, Imre herceghez, tanácsokat adva benne életvitelére és parancsokat kormányzását illetően.

A később törvénykönyvbe foglalt mű a katolikus hit tiszteletére épül, és talán nem véletlen, hogy tíz intelmet, fejezetet tartalmaz.

A magyarság helyzete akkor is hasonló, mint ma: keresi helyét a nagyvilágban. Stabil, keresztény államot csak mások, a körülöttünk lévők elfogadásával, az újonnan érkezők befogadásával lehet építeni. Az intelmek gyakran felidézett hatodik fejezete a külföldiek befogadásáról és a vendégek tartásáról rendelkezik: A vendég és jövevény népekben oly nagy haszon vagyon, hogy a királyi méltóság érdem szerint nekik adhatja a hatodik helyet.

- Mert a mint különb-különbféle tartományok széléről jőnek a vendégek, különb-különbféle szót és szokásokat, fegyvert és tudományt hoznak magokkal, a mi mind a király udvarát ékesiti és teszi nagyságosabbá, és igen megrettenti az idegeneknek magahitt szivöket. – írja. És az Intelmek tán legismertebb mondatát:

-  Lám, gyönge és töredékeny az egynyelvű és egyerkölcsű ország.

Itt álljunk meg, nézzük, mit találunk ekkor itt, ezen a helyen, a koronázó város közelségében? Lassanként fejlődik Nyergedszeg, amit a tatárjárás töröl el a föld színéről. A török nem kímélte területen 1700 körül indul el az új honfoglalás. A több hullámban meginduló betelepítések eredményeként német földről 1715-ben
15 család, újabb 15 év múlva már csaknem ezer lélek lakja. A XVIII-XIX. században olasz kőfaragó családok telepedtek le, majd a XIX. század második felében megindult az iparosodás. Érkeznek a fiatalok Dél-Erdélyből, Felvidékről, az ország minden szegletéből. 1910-re  már 2736 a lakosok száma, amely 1985-re eléri 8163 főt.

Idén ünnepeljük városi létünk 25. évfordulóját, megemlékezve az ősökről, áttekintve fejlődésünket. Érezzük saját közösségünk történelméből, hogy a Bibliára alapozó istváni intelmek, mint erkölcsi, államvezetési alapvetések minden korban élnek. A nagy király eszmeisége bennünk kell, hogy lakozzon, újra. Magabiztosnak kell lennünk, hiszen jogunk van rá, Európa sokat köszönhetett nekünk az elmúlt ezer évben: a tatárok, a törökök itteni pusztítása jelentette megállításukat is nyugat felé.

Szintén nem változott a konfliktusok vállalásának szükségessége: ha gyarapodni akarunk, vállalnunk kell ezeket is, ez a siker kulcsa jelen körülményeinkben is. Politikai meggyőződéstől függetlenül egyre többen állítják külföldön is, ezt az irányt kell követni annak érdekében, hogy az európai országok megőrizzék önállóságukat. Nem védőszárnyakra van szükségünk, az lett volna István idejében is. Nem gyámolítás, hanem a nemzetek egymás iránti tisztelete biztosítja fennmaradásunkat, a nemzetek fennmaradását.

Szimbolizálja ma a nemzeti szalaggal átkötött új kenyér a jól végzett munka mellett önállóságunkat: a magyar föld gazdagsága, az itt élő ember hite, hazaszeretete és kemény munkája nem igényli a védőszárnyakat. 

Köszönöm, hogy meghallgattak.  

 

(A Legenda idézett sorai elolvashatóak Horváth Dani Fb-oldalán)