Árvízi megbeszélés

ÁRVÍZVÉDELMI MEGBESZÉLÉS, 2014. január 28.

Polgármesteri Hivatal, Nyergesújfalu

Résztvevők:

1. Fekete Márton településfejlesztési osztályvezető, PH
2. Füle Regina településfejlesztési munkatárs, közbiztonsági referens, PH
3. Hartmann István műszaki vezető, Hétforrás Kft.
4. Hermann Szilveszter bizottsági elnök, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
5. Mihelik Magdolna polgármester
6. Németh Gábor szolgáltatási igazgató, Zoltek Zrt.
7. Repa József városüzemeltetési ügyintéző, PH
8. Trifusz Péter vízügyi mérnök, ÉDUVIZIG Tatai Szakaszmérnökség

A megbeszélés célja a 2013. júniusi árvíz tapasztalatai alapján szükséges intézkedések újbóli áttekintése, tekintettel a 2014. évi költségvetés közelgő jóváhagyására.

Az eddigi legmagasabb árvízi szint (813 cm) megismétlődésétől tartva szükséges területenként áttekinteni a prevenciós intézkedések lehetőségét. Az árvizet követően Pintér Sándor minisztert kértük, árvízvédelmi létesítménnyel segítse a központi költségvetés a nyergesújfalui partszakaszt annak érdekében, hogy a jövőben várható árvizekre nagyobb védettség mellett készüljön a város. Az illetékes államtitkárságtól kapott válasz a megnyíló pályázati lehetőségeket jelöli meg a szükséges beruházások forrásaként, amelyen a vízügyi igazgatóság által elkészített – konkrét tervekkel kiegészítendő – dokumentáció benyújtásával idulhatunk.

Az 1995-ös vízgazdálkodási törvény szerint a helyi önkormányzatok feladata a legfeljebb két település érdekében álló védőművek létesítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása.

A szomszédos Tát esetében az árvíz összesen három települést érinthet (Tát mellett Tokod, Esztergom-kertváros közigazgatási területét), ez magyarázza, hogy míg ott nagy építkezések folynak, Nyergesújfalu esetében a törvény alapján nincs lehetőség közvetlen állami beruházásra.

Az árvíz által érintett területek áttekintése:

1.      10-es út, ipari területek, üdülőterület

Jóval a tetőzést megelőzően, 780 cm-nél víz alá került a 10-es út Duna felőli oldala és az út (mélyvonulat a környező területhez képest) is. Csak a szerencsének, és a vasúti töltésnek köszönhető, hogy a Toyo Seat és a Tesco épületét nem érte el a víz.

Az iparterület védésében több száz önkéntes vett részt, mivel a szakemberek előrejelzése szerint a védműnek nem minősülő, laza szerkezetű vasúti töltés felé terjedő víz átjuthatott volna a másik oldalra.

A korábbi kőtöltés egy részét már régen elhordták, de nem ez volt az oka az elöntésnek. A szántóföldek egy részére is kiterjedően föld-depóniát kell létrehozni a Sándor-patak torkolatánál, 50-100 m hosszan, L-alakban, emellett a patak torkolatánál szabályos mederalakítás szükséges.

A Zoltek Zrt. termelő területét és a vízkivételi műveket nem veszélyeztette az árvíz.

2.      Duna-parti városrész

Ezt a területet elsősorban az esővíz-elvezető- és szennyvízrendszer problémái érintették közterületeken és két Duna utcai magasházban. (Ugyanez a probléma megjelent a városközpontban, a Dózsa György és a Rákóczi utcában.)

A csapadékvíz elvezetése önkormányzati, a szennyvízé vízműves feladat, de előfordul, hogy a tömedékelési munkák elmaradása miatt a korábban felhagyott vezetékeken – főleg árvízkor – váratlan események, összefolyások, kiömlések történnek.

Az Oncsa-telep magáningatlanokat is érintő vezetékeinek tömedékelésére 2001-ben készült terv, megvalósulása nem történt meg, csak ennek résznek rendezése 8 millió forintra becsülhető.

Alacsony vízállásnál a vízmű és a PH munkatársai megkeresték a Dunába torkolló csöveket, ezek mindegyikének dugózása, visszacsapó szeleppel történő felszerelése jelentősen csökkenti, remélhetőleg megszünteti a csatornarendszer okozta árvízi problémákat.

3.      Bajóti-patak környéke, városközpont

Több lehetséges megoldás jöhet szóba a patakpart ingatlanok védelmében, azonban a töltéstalajra és a vasúti töltés nem vízzáró voltára tekintettel minden megoldásnál kikerülhetetlen a „tocsogós” talaj árvíz esetén.

A mobilgátas megoldásnál a kertek végének és egyes ingatlanok kisajátítása a feltétel, ez a szakemberek szerint nem ideális megoldás. (A mobilgát elemei a betonkeretbe csak árvíznél kerülnének behelyezésre, végig a patak mentén, a homokzsákok helyett.)

Az ún. árvízi kapu a töltéstől a Duna felé épülhetne a MÁV-val – és a vízüggyel -  történt egyeztetések, talajmechanikai vizsgálatok után. Ebben az esetben egy igen nagy teljesítményű szivattyú (27m3/másodperc!) gondoskodna a patakvíz Dunába juttatásától a lezárás után.

Kapura, zsilipre nem készültek tervek. A tavalyi árvíznél jelezték az érintett lakók, hogy a 2006-os árvíz után már szó volt védmű tervezéséről, ami nyilván az eddig kezelhető ár miatt nem tűnt azonnal megoldandó kérdésnek.

Ezen a területen 40 körüli ingatlant ért kisebb-nagyobb kár, tehát nem a vis maior-ból maradéktalanul visszaigényelt 15 millió forintos védekezési költség magyarázza a megoldástól függően 50-100 millió forintos beruházás szükségességét, hanem a magántulajdon biztonságának növelése és a sok száz önkéntes munkájának kiváltása.

A biztosítások és a segítő szervezetek - legnagyobb mértékben a Vöröskereszt - segítsége a vis maior-forrásnál nagyobb összeget jelentett, de hosszabb távon menthetetlenné válhatnak az átázó falak, süllyedő épületek.

4.      Uszodás iskolaépület

Az átjáró zsákolása után is jelentős mennyiségű víz szivárgott át a töltésen, ez elkerülhetetlen.

5.      Öreg-telep, Eternit-városrész

Itt kilakoltatásra került sor nem csak 2013-ban, korábban is. A lakóterületet körbevevő kerítés nem vízzáró, itt homokzsákolás volt, azonban az aknákból, feltörő víz miatt menthetetlenné vált a terület. Úgy tűnt, a talajból jött a víz, ennek bizonyítására próbafúrásokat kérünk. Szerencsés esetben nem engedi át a talaj a vizet, ekkor van esély a következő árvíznél a kiköltöztetés elkerülésére előzetes, kerítésen kívüli depóniával, aknák magasításával, a csatornarendszer leválasztásával.

A 10-es út melletti és az átemelővel kapcsolatos gondok megoldása szintén feladat.