A nem-írásnak oka, hogy sokszor sikerül melankólikus hangulatba kerülnöm a napi minimálisan három olyan kérdés miatt, ami kezelhetetlennek tűnik. Most influenza-szabadságon vagyok, közben próbálom túltenni magam a fenti hangulaton.
Mi a baj? Pl. az orvoshiány, a rendelőintézeti pályázatban túlvállalt szakellátások miatt fő most leginkább a fejünk. A kilakoltatások miatt, ha lehetnek azért, mert nyáron meg kell lépni, ha nem, azért, mert tízmilliókról van szó. Amiatt, mert még mindig nem értik meg sokan, milyen kincs egy munkahely, és, ha kevesebben vannak ugyanannyi munkára, akkor is el kell végezni. A jegyzői pályázat is ad majd jó sok haragost, hirtelen mindenki adottnak érzi magát erre. Jelölt nincs, de aki magába tekintve múltjában nagyobb törvénytelenséget fedez fel, mégse próbálkozzon. Jegyzőnek talán mégse...ha amúgy már divat is, némely területen az alkalmasság előfeltételévé kellene tenni. Nincsenek titkok. A polgármesterség során túl sokat tud az ember, viszont a kellemetlen döntések megvédése szinte lehetetlen. Hány jogerős bírói döntés volt a közszférában, amelyből hátránya lett valakinek? A sunnyogók támadnak, legjobb védekezés ősidők óta.