Észrevételek az újságban

Válasz a Hírmondóba megjelentetni kívánt észrevételekhez:

Amint arról az előző Hírmondóban már írtunk, önkormányzati tapasztalatokkal rendelkező lakótársunk nyílt levél formájában juttatta el észrevételeit a szerkesztők részére, melyben kritikával illette a jelenlegi képviselő-testület tevékenységét. A kritika épít, amennyiben van valóságalapja. Azt, hogy ebben az esetben hány százalékot képvisel a jogos felháborodás, döntse el az Olvasó.
A levelet – lévén, hogy a zárt ülésen elhangzottakat hivatali titok övezi – a jogszerűen kiadhatatlan információk elhagyásával és a szerző kilétének felfedését elkerülve közöljük. A zárt ülésen történteket bemutatni szándékozó megjegyzések egyoldalúan, a levélíró távollétében, nem tényszerűen említették az ott elhangzottakat.

1. „A képviselő-testületi ülések talán legfontosabb napirendje az éves költségvetés elfogadása. 20II. február 15-én városunkban is megtörtént az idei költségvetés elfogadása.”

A honlapon is megjelent a tervezet. A levélíró javaslatai két ok miatt nem kerültek meggondolásra: egyrészt egy órával a képviselő-testületi ülés előtt értesültünk megérkezéséről (a költségvetés elfogadásának előkészítése több hónapos feladat), másrészt a korábbiakban hanyagolt ésszerűsítésekre vonatkozó javaslatok egy része idén megvalósul (zeneiskola támogatása Lábatlan által, építéshatósági és okmányirodai létszámcsökkentés, rendezvénykeret tavalyi összegének egyharmaddal történő csökkentése), másik részük számomra értelmezhetetlen, hiszen az előző testület döntéséről vagy törvényi előírásokról van szó (Bajótról bejáró tanulók fogadásának kérdése, az aljegyzői státusz létjogosultságának megkérdőjelezése és a szintén törvényben előírt – vagy hatékonysági, ellenőrzési szempontból igényelt - szakértői vizsgálatok mellőzésére tett javaslat)

2. „20IO-ben a Kernstok Iskola igazgatója több mint 6 millió Ft-tal "számolta el" magát az intézményi béreknél. Erre mit tett az új testület? Kiosztotta az összeget a közoktatási dolgozóknak akkor, amikor az iskolai beruházásnál sokkal nagyobb szükség lett volna erre az összegre. ”

Az igazgató nem „nálunk” számolta el magát, ha eszámolta. Honnan tudhatta volna 2009 végén - 2010 elején, hogy ősztől - a megváltozott tanítási rend és fegyelmi ügy miatt - sok túlóra szükségtelenné válik és illetmény marad meg - elsősorban szakkörök, egyéb tanórán kívüli elfoglaltságok helyhiány miatti elmaradása okán. Tekintettel arra, hogy a kevesebb alkalmazottat foglalkoztató intézményekben tavaly olyan jól sikerült a tervezés, hogy nem mindenhol maradt bérmaradvány, az év végi jutalomkerethez felhasználtuk a Kernstok 6 millióját, azaz mintegy 150 munkatárs között lett felosztva ez a bruttó összeg. Nem gondolom, hogy ez sok, összehasonlításul – nyilvános adatról lévén szó -, a polgármesteri jutalomkeret tavaly 3 millió forint volt 9 hónapra. A 720 millió forintos beruházás mellett az emberi tényezőre is lehet ügyelni.

3. „A város hosszabb távú működésének egyik ku1cstémája az általános iskola fenntartása. Ebben a korábbi testület is hibázott, mert nem vállalt fel népszerűtlen döntést. Az akkori anyagi helyzetben ez felvállalható volt, a mostaniban szerintem nem. ”

Mi szintén így véljük, folyamatban van az átszervezési eljárás, a közoktatási törvényben előírt szakértői vélemény készül.

4. „Több fórumon esett szó a Hírmondó megújulásáról. Természetes a megújulás a honlappal együtt. Azon nem kell háborogni, hogy a képviselő-testületi ülést közgyűlésnek hívja a cikk szerzője és, hogy sok a helyesírási hiba. Ettől még érthetőek a cikkek. ”

A közgyűlés kifejezés jelzésem ellenére maradt a cikkben. Egy 2008-as lapszámot véletlenszerűen kiemelve 28 helyesírási hibát lehet felfedezni két oldalon. Ez nem a korábbi lektort minősíti, hiszen előfordult, hogy elutazott, vagy más okból nem jutott el hozzá a Hírmondó. Hibák szinte minden kiadványban vannak, sajnos. Köszönjük a biztatást.

5. „Az viszont elfogadhatatlan. hogy a költségvetés elfogadásáról szóló cikkben elfelejtjük megírni, hogy 2011-től 17,44 millió Ft-ba kerül az adófizetőknek a testület és 3,81 millió Ft­ ba az egyik alpolgármester. Azt sem közöljük, hogy Khéner Gyula és Hermann Szilveszter az a két személy, akik továbbra is ingyen dolgoznak. Apróság, de emlékeim szerint minden évben tájékoztattuk az adófizetőket, hogy hány forint a polgármester fizetése és mennyi a költségtérítése. ”

Tekintettel arra, hogy a Hírmondó lapzártája 15-ére esik és ezen a napon estébe nyúlóan tárgyalta a testület a költségvetést, sebtiben elkészített beszámoló jelent meg az ülésről. A beszámolót fogalmazó szerkesztő munkájába nem szóltunk bele, nem mondtuk meg, mi az, amit megjelenhet. A következő, márciusban készült lapszám részletesen tartalmazza a hiányolt információkat. Aki ismeri a testületi anyagokkal kapcsolatos adminisztrációt, tudja, hogy a határozati kivonatok elkészülte egy-két hét, ezeket küldjük az újság készítőinek a következő havi számhoz.

A tiszteletdíjhoz: Nyergesújfalu képviselő-testülete talán az egyetlen volt, amely nem vett fel tiszteletdíjat. Ha jók az információim, régebben sem volt egyhangú a döntés-előkészítés során tapasztalt akarat a kérdésről, volt, hogy az 50 százalékot kis híján elérte a tiszteletdíjt bevezetését preferálók aránya.
Az más kérdés, hogy – jogosan – egyéb formában történt köszönetnyilvánítás (kirándulások, karácsonyi ajándék, több fogadás). Ez tavaly ca. 4 millió forintot képviselt. (Idén felére csökkentettük a reprezentációs keretet.) 
Az is tény, hogy több képviselő szorgalmazta korábban is az egy-egy nagy cél kitűzését a 20 millió forintos képviselői alapból, ez nem valósult meg. Az alapból támogatott célok kedvezőbb esetben szélesebb kör - vagy rászorulók -  érdekeit szolgálták, kulturális örökségünket védték, maradandót hoztak létre. Volt azonban vitatható cél is, mindenki eldöntheti, ha utánanéz a könyvtárban vagy a honlapon, mi volt közérdek és mi nem.
Korábban tizenhárom képviselő volt, most nyolc. 2010-ben 50 millió forint lett volna a bruttósított tiszteletdíj-keret, most 17 millió. (A tiszteletdíj mértéke átlagot képvisel a hasonló nagyságú városok sorában.) 
Az alacsonyabb keretösszeg oka, hogy kevesebb a bizottság is - ezzel párhuzamosan kétszer annyi időt tölt egy-egy képviselő bizottsági munkával, ami nem csak az ülésen történő megjelenést foglalja magában. Amennyiben képviselő tiszteletdíjat kap, automatikusan a külsős bizottsági tagoknak is ki kell fizetni a képviselői díj bizonyos százalékát. 
A képviselők közül több jelezte, hogy tiszteletdíjának egy részét, többen teljes tiszteletdíjukat elesettek segítésére és más célokra felajánlják.
Balázs István alpolgármester úr a levélben jelzett információkkal szemben bruttó 118 ezer forint tiszteletdíjat kap havonta, ami igencsak szimbolikus munkájához képest.

A képviselő-testületet a polgármester vezeti, így természetesen jogos, hogy hozzám intézte levelét , ezzel a tiszteletdíj problémáját. Adott esetben – ha nem alakul ki konszenzus a testületben - megtehettem volna, hogy szavazatommal megvétózom a tiszteletdíj-kérdést, ezt két okból nem tettem:
1. Ha felmerül egy ilyen igény, milyen alapon vétózza meg az, aki szintén az adófizetők forintjaiból kapja fizetését -  ugyan az előző városvezető éves díjazását igencsak alulszárnyalva, jutalom nélkül. Úgy érzem, ez etikátlan lett volna és így érezték azok a képviselők is, akik ugyan kezdetektől nem szerették volna a tiszteletdíjat, mégis megszavazták a közösség szellemében. Egy polgármester – szerintem - akkor álljon ki a világ elé a képviselők tiszteletdíj-nélküliségével, ha megfelelő anyagi háttér birtokában maga sem vesz fel fizetést. (Főleg jutalmat!) Jelzem, Khéner Gyula alpolgármester úr hivatalosan lemondhatott tiszteletdíjáról külön is, pozíciójára külön rendelet vonatkozik. A képviselőkre egy döntés vonatkozik: vagy kérik, vagy nem, együttesen tehetik ezt.
2. A tiszteletdíj felvétele joga a képviselőnek. A képviselők anyagi lehetőségei, családi kötelezettségei nem egyformák, a munka költségekkel jár, miközben a másodállás lehetősége a csökkentett létszámra jutó feladatok mellett korlátozott, költségtérítés nincs.
3. Aki tiszteletdíjat vesz fel, jobban számon kérhető, ha nem teszi megfelelően dolgát a közösség javára. 

6. A nem közölhető zárt üléssel kapcsolatos megjegyzésekhez annyit, hogy az említett képviselő asszony olyannyira nincs híján önkormányzati tapasztalatnak, hogy a Magyar Közigazgatási Intézet , így bármelyikünk vehetne tőle leckéket...

A szerző felhívta a figyelmet a „hatalommal való élés” felelősségére is. Amellett, hogy a képviselőséghez, polgármesterséghez kapcsolódóan hamarabb jut eszembe a „szolgálat” kifejezés, mint a „hatalom”. Természetesen tudom, a város megfelelő működéséhez, céljaink végrehajtásához szükséges a hatalomban rejlő lehetőség, ami azonban a jelenlegi testület és polgármester esetében soha nem válhat „uralommá”.
A választásnak vége, a kampánynak is, az összefogás ideje jött el.
Szükség van építő jellegű észrevételekre, de a fenti típusú levelek – stílusukat tekintve mindenképp - egyre alkalmasak: arra, hogy elvonják a figyelmet a napi feladatoktól.